Lakóinak egy része a helyi fatelepen találja meg megélhetését. Másrészük a közeli városok üzemeiben dolgozik (Szentgotthárd, Körmend). Községünk patakja a Lahn-patak, mely a kertek alatt folydogál. Éghajlatára bizonyos tekintetben az Alpok közelsége van hatással.

Rátót az ősi időkben a szomszédos Gasztony községnek volt a majorja, a neve az öregek szerint a "Rátold", "Rátód" szóból ered. A néphagyomány szerint a földesúr a renitenskedő jobbágyokat is rátoldott, azaz járandóságaikat is emelte. Valószínűbb azonban, hogy valamelyik telepestől kapta a nevét. Régi birtoklevelekben Rátoldfölde, Rátholdfalva elnevezése is ismeretes. Rátótot, melynek földesurai 1848 előtt Cseh, Gasztony, Zelles és Széll - családok voltak, Széll Kálmán Magyarország volt miniszterelnöke tette híressé. Széll József, Kálmán édesapja gasztonyi birtokának eladása után 1865-ben Rátóton vett birtokot és azt fiának adta át. A már akkor álló földszintes lakóházat Széll Kálmán emeletráépítéssel 18 szobás, ma is figyelmet keltő kastéllyá alakította át. Később a kastély Széll Kálmán vőjének Bernrieder Jánosnak tulajdonába került át. A háború nem az épületben tett kárt, sajnos az enyészeté lett az a hatalmas könyvtár, levelezési anyag, mely ma jobban segítené a megismerést. Csak néhány könyv maradt meg a házak padlásain, néhány bútordarab, mely nagy része az idők folyamán megsemmisült vagy külföldre került. Legértékesebb darab az a Széll Kálmánt ábrázoló nagyméretű festmény, mely ma az Önkormányzat épületében található. A kastély épület 1945 óta több funkciót töltött be. A 40-es évek végén a szervezendő gépállomások traktorosainak lett a szállása. Később Kultúrotthon szerepét töltötte be. 1957-től Körzeti Általános Iskola funkcióját látta el 2001-ig, jelenleg kastélyszállóvá alakítja át az új tulajdonos. A kastélyhoz 1,5 ha parkterület tartozik. Több olyan fa, cserje található a területen, mely ritkaság számba menő. Igaz, évről-évre fogy ezeknek a száma, pontosan a koruk miatt